2015. december 26., szombat

Idén a karácsony...


A december elég sűrű volt, így kreatív téren nagyon lemaradtam a tervekhez képest. A karácsonyfát viszont nem engedtem, mindenképp valami egyedi, kézzel készült díszt szerettem volna ráaggatni. Már tavaly megtetszettek Juditu gyurmaművei, és idén meg is valósítottam...

2015. december 13., vasárnap

Amiket még elolvastam...

Gőzerővel olvasok, és ebben a könyvek is segítenek, ugyanis vagy túl érdekesek - lásd A lázadó, amiről majd akkor fogok csak nyilatkozni, ha a többi részét is elolvastam, - vagy túl nagy agymenések ahhoz, hogy sokáig üljek rajtuk... Ettől függetlenül tartok tőle, hogy képtelen leszek teljesíteni a kihívást, no de majd meglátjuk! Szokás szerint előbb a leírás, utána a spoileres vélemény.

2015. november 29., vasárnap

Adventi koszorú - az utolsó utáni pillanatban

Olyannyira, hogy a hozzávalókat is ma reggel szereztem be... Azért csak elkészült, viszonylag kevés alapanyagból, elég gyorsan, és más téli dekorációra is futotta az alapanyagokból. Pirulva vallom be, hogy ez volt az első... :)


2015. november 8., vasárnap

Új könyvek a listán

Kicsit belassultam a nyáron, és ez azt jelenti, hogy darálnom kellene, ha időben végezni akarok. Nem verseny, nem is tekintem annak, de olyan jó lenne ha teljesíteni tudnám... Na persze már az is jócskán pozitív, hogy ennyi élményt megéltem idén könyvek által! Lássuk mik voltak az utóbbiak. Előbb a bevezetés, utána spoileresen.


2015. november 3., kedd

Mátra szerelem

Nem rég őszöltünk pár napot a Mátrában a párommal. Hihetetlen csodavilágok vannak kicsi országunkban, és milyen sokan nem is tudnak róla... Gyerekkoromban többször is jártam fent az Északi-középhegységben, úgy emlékszem tetszett, főleg Galyatető maradt meg, és hogy megmásztuk a Kékest, de így, nyitott, felnőtt szemmel, főleg ebben a csodálatos évszakban, egészen más. Mesevilág van ott fenn, a hegyekben, völgyek között, erdők alatt... de tényleg...


2015. október 29., csütörtök

Falevelek... Falevelek mindenhol!

Mikor őszi dekorációra gondolok, akkor csak falevelek meg gesztenye jelenik meg a szemem előtt. Ez a két kedvencem, így nem véletlen, hogy ezeket használtam többségében alapanyagnak is. A múltkori fotós sétám alkalmával gyűjtöttem tömérdek színes csodát, a dobozok mélyéről pedig előkerült két marék száraz gesztenye is...


2015. október 13., kedd

Kezdődik a színkavalkád

Nagyon sajnálom, de képtelen vagyok betelni ezzel az évszakkal! Szombaton sétáltam kicsit a környéken, első sorban dióért indultam az almás-diós muffinhoz, na meg falevelet gyűjtöttem némi dekoráláshoz, és lekaptam ezt-azt, ami megtetszett. Most még többnyire minden sárga, de azért sikerült az őszi szivárvány minden árnyalatából hazahoznom valamit. Erről majd egy másik posztban... Most viszont képek! Csak úgy, kommentár nélkül.


2015. szeptember 27., vasárnap

További könyvek a kipipáltak között

Cseppet belassultam, még több mint a fele hiányos a listámnak, és ez szomorú, mert ilyen tempó mellett nehéz lesz tartani a kihívást. Azért persze nem adom fel, olvasok... döcögősen, de élvezettel. Az elmúlt hat könyv a tovább mögött található, rövid leírással, majd spoileres véleményekkel.

2015. szeptember 25., péntek

Hello Ősz!

Minden évszak ámulatba ejt a maga csodáival, így sose tudok kedvencet választani, az épp aktuálisat szeretem a legjobban. Ez most az ősz, ugyanis érzem, hogy közeleg! Színes levelek, meleg tea, sálak, pulcsik, szivárványos esernyő, alma és szőlő, meleg takaró és bekuckózva olvasás. Röviden ez az ősz. Hosszabban a tovább mögött, egy általam összeollózott TAG-be gyűjtve (ötlet innen), az elmúlt években készült ősz ihlette rajzaimmal színesítve...



2015. augusztus 17., hétfő

Házi lekvár - made with ♥

Tavaly próbálkoztam elsőnek lekvárral, pár üveg almát tettem el, és végül elhatároztam, hogy ha újra eljön a tavasz, akkor bővítem a házi finomságok választékát. Anyukámé is nagyon finom, de amiben a saját kezem munkája van, az mégis csak más... :) Nem mellesleg a címkéket is én terveztem hozzá!

2015. augusztus 3., hétfő

Maradék gyöngyből fülbevaló

Az ékszereknek létrehozott Pinterest táblám tele van olyan szépségekkel, amiket egyszer mindenképp szeretnék megkaparintani, vagy elkészíteni. Néha azonban az olyan véletlenek szülik az új ékszereket, mint hogy kimaradtak gyöngyök a wrap karkötőből, és eszembe jutott ez a fülbevaló.


Nézzük, mi kell hozzá!

2015. július 26., vasárnap

Ezeket is elolvastam...

Ezúttal hat újabb könyvet hoztam, amiket mostanában olvastam el. Viszonylag röviden, kis bevezetéssel, majd néhol kicsit, néhol nagyon spoileres véleménnyel. Ezekkel együtt 18 pontot pipáltam már ki a kihívásban, vagyis összesen 20 könyvet olvastam el. Ha azt veszem figyelembe, hogy kb egy könyvet végzek ki egy hét alat, akkor nagyon le vagyok maradva, főleg mert A tetovált lányon egy hónapig ültem. Azért nem adom fel, hátha pár ponton sikerül olyan hamar túllépnem, mint például a születésem évében íródotton...


Most viszont íme az elmúlt hetek (hónapok) 6 könyve, a tovább mögött:

2015. június 20., szombat

Levendulától illatozó tihanyi élmény

Az utóbbi években szerelmese lettem a levendulának, és ha lenne kertem, biztosan oda is ültetnék belőle. Sokféleképpen lehet felhasználni, bőven van jótékony hatása, kellemesen az illata, és nem utolsó sorban olyan szép tud lenni egy jó sűrű, élénk lilán virágzó, göbölyű kis levendulabokor.


Idén szerettem volna eljutni a Tihanyi Levendulafesztiválra, és ezzel szerencsére nem voltam egyedül. Szerdán anyuval és tesómmal felkerekedtünk, és egynapos kirándulást tettünk Tihanyba. Élménybeszámoló következik, képekkel!

2015. június 16., kedd

Az ablakpárkány lakói - Nőnek, mint a gomba

Ott ért véget a mese első fejezete, hogy az ablakpárkányon éledezni kezdtek a frissen vetett magok, és reményteljesen vártam, mikor lesz végre a petrezselyemből is valami... Hát kérem, jól becsapott a galád, persze nem ő tehet róla. A paprikák szépen lassan elköltöztek, de jött helyettük egy új lakó, és mivel most olyan üres a párkány, hogy csak gyűlnek a kacatok, remélem, hogy jövő tavaszra lesz citromfüvem és kakukkfüvem is.


Addig is, lássuk, mi történt még...

2015. június 14., vasárnap

Egy nap talán - Imádtam!

Mikor először megláttam ezt a könyvet, az írónő neve vetette le velem a polcról, de nem gondoltam, hogy ő tényleg az a Lauren Graham, mint akinek gondolom. De mégis. Egyik kedvenc sorozatom, a Szívek szállodája (Gilmore Girls) humoros, beszédes Lorelai Gilmore-t alakítja, és a riportok alapján magánemberként sem sokban tér el ettől a karaktertől. Mivel már elég régen került fel, ezt pipáltam a "listám alján szereplő" alkotásnak.

Egy nap talán (Lauren Graham)
Franny annak reményében költözött New Yorkba, hogy valóra váltja álmát, és egy nap Brodway színésznő lesz. Kitűzött egy dátumot, de megvan a B terve is, ha mégsem jönne be a dolog. Addig is felszolgálóként dolgozik, színiskolába jár, és kitartóan vesz részt reklámfilmek meghallgatásán, hiszen az ember nem tudhatja, mikor és minek köszönhetően jön vele szembe a lehetőség.

Elöljáróban annyit, hogy ilyen szemszögből még sosem láttam ezt a karaktert, bár lehet csak az én ismereteim hiányosak. Franny nem cicababa, akinek a lába előtt hever a show biznisz egy mosolytól, de nem is tehetségtelen álmodozó, akinek egy szép napon véletlen összejön, vagy végül rájön, hogy mégse neki való. Franny igazi jellem, múlttal, álmokkal, célokkal és egy kis esetlenséggel. Franny ember, bármelyikünk lehetne. Ezért tetszett.

Spoileresen a tovább mögött!

2015. június 10., szerda

Címketervezés fekete-fehérben

Májusban, hosszú idő után, újra pályázatra terveztem. Elnézve a beérkezett munkákat, ennél sokkal eredetibb is lehettem volna, de sajnos néha túl gyakorlatias szemmel állok neki a munkának... A tanulság: Merjek bátrabb lenni, mert egy pályázaton semmi vesztenivaló nincs! :)

2015. június 7., vasárnap

Húszezer éjszaka - Borító alapján

Van pár kihívást jelentő tétel a listán, és én azt is közéjük sorolnám, hogy elolvassak egy olyan könyvet, amit csupán kizárólag a borítója alapján ítélek meg. Mégis sikerült! Elsőnek boltban láttam, és megtetszett, de mivel konkrét céllal mentem be, és féltem, hogy elcsábulok, nem néztem meg közelebbről. Aztán a könyvtárban, mikor a szép kis listámról csak egy könyvet sikerült levadásznom, véletlen nézelődés során akadt meg a szemem ezen, és akkor már úgy gondoltam, ennek így kell lennie. Már csak a buszon olvastam el a tartalmát, és az első fejezetet, ami olyan szókimondóan, leplezetlenül őszinte volt, hogy gondoltam jó is lehet...

Húszezer éjszaka (D. Tóth Kriszta)
Helga elmúlt 40, férjezett, két gyermeke van, sikeres vállalkozást vezet, mégsem érzi jól magát a bőrében. Megismerhetjük a múltját, a jelenét, és a legmélyebb érzéseit, miközben mérlegeli életét, és azon gyötri magát, vajon elég-e a boldogsághoz ugyanazon ember mellett leélni az életét...

Az írónő stílusa tetszett, és erről mindent elmond, hogy listára vettem az első könyvét, a Jöttem, hadd lássalak címűt. Örültem, hogy szókimondó, nem finomkodik, nem takargat. Őszintén kimondásra kerülnek a gondolatok, még ha azok kicsit felháborítóak, gonoszak vagy durvák is. Az viszont már sok volt, hogy úton-útfélen márkákba és státusszimbólumokba ütköztem, mint ha ezek nélkül nem lenne egyértelmű, hogy itt mindenki kő gazdag...


A tovább mögött spoileresen folytatom!

2015. május 24., vasárnap

Amiket még elolvastam...

Idén nagyon belelendültem az olvasásba, így sok olyan könyv fordult meg a kezemben, amikre rég kíváncsi voltam, vagy rég a polcomon hevertek, sorsukra várva, meg olyanok is, amiket lehet sosem olvastam volna el, ha nem illenek rá egy-egy pontra. Voltak már nagy meglepetések és hatalmas csalódások is... Akad egy-két mű, amiről nem nyilvánítottam véleményt, de nem s szeretnék hosszú posztokat szánni nekik, így ezeket most fogom felsorolni, és valószínűleg lesz még ilyen megmozdulás a jövőben is.

2015. május 17., vasárnap

Könyvmoly TAG

Nem vagyok egy nagy TAG töltögető, de ez most egy olyan, ami megtetszett, és passzol is a vasárnapi posztokhoz, könyv témában. Elsőnek egy otthonkablog videóban hallottam róla, de akkor még eszembe se jutott kitölteni, majd múlt hétvégén megláttam Arabella blogján, és úgy fest írásban sokkal nagyobb hatással volt rám... Szóval kitöltöttem!


2015. április 29., szerda

Drótból, még több gyűrű

Belehúztam a drótgyűrűk gyártásába, az utóbbi időben elég szép számmal nőtt a készletem. Már egyre ügyesebben formázom az ékszerdrótot, szebbek a formák, kevesebb a fogó okozta sérülés és a hiba. Azért még van mit tökéletesíteni, de egyre könnyebb konkrét formákat készíteni.


2015. április 19., vasárnap

Büszkeség és balítélet - Csak röviden!

A cím ironikus, ugyanis talán ez volt az első olyan könyvem, amiben ha valaki szót kapott, egész biztos nem szorította a gondolatait tőmondatokba, hiszen régen még nem volt akkora divatja az egyszavas mondatoknak és az egy szótagos válaszoknak, mint manapság.


Az olvasás kihívásban a klasszikus romantikushoz pipáltam, de a több mint százéveshez is tehettem volna, csak épp kevés olyan klasszikus akad, aminek a romantikája ne lenne csupa-csupa dráma még az én ízlésemnek is. Ezt a könyvet egyébként már régen felírtam a listámra, és töredelmesen bevallom, hogy akkor pont az előző kiadás borítója volt az, ami miatt közelebbről is megnéztem magamnak, így akár abba a kategóriába is sorolhattam volna, ha előbb nem olvasok utána kicsit. A filmek viszont nem érdekeltek, így azt sem tudtam, hogy több is készült, köztük egy hatrészes sorozat. Olvasás közben aztán utána néztem, miként is lettek adaptálva, de nem néztem meg mindet, csak az utolsó kettőt. Ma tehát három művet hasonlítok össze egyazon történet alatt.

Kivételesen spoilermentesen a "tovább" mögött!

2015. április 15., szerda

Wrap karkötő - ahogy én csinálom

Még tavaly egyszer hirtelen felindulásból beszereztem egy csomag gyöngyöt és szövött szálat egy "wrap" karkötőhöz, viszont akkor nem álltam neki megcsinálni, majd el is felejtettem. Nem rég viszont belebotlottam, mikor az ékszer alapanyagos dobozomban kutakodtam, és nem akartam tovább halogatni a dolgot.


2015. április 7., kedd

Csomagoljunk füzetborítót!

Amíg iskolába jártam, rendszerint magazinok oldalaival csomagoltam a füzeteimet, és pár kacatok, eszközök tárolására szolgáló cipős dobozt is így öltöztettem fel. Viszont a vázlatfüzeteimre már évek óta agyalok valami kreatívabb megoldáson. Eleinte rajzolni szerettem volna, de mindnek mintás, feliratos a borítója és ez kitűnik a filc alól is. Lapra rajzolni, mintázni, majd azt felragasztani nem volt kedvem, viszont nem rég kitűztem egy jó kis ötletet a DIY Pinterest táblámra, ami nem csak olyan, amit még nem próbáltam, de a szorgosan összegyűjtött újságkivágásaimnak is újra hasznát veszem általa. Természetesen szokásomhoz híven tovább gondoltam a műveletet...


2015. április 4., szombat

Fű, hát ez nem jött össze...

Tavaszra az volt a tervem, hogy tojáshéjba füvet ültetek, és ez lesz az asztaldekoráció. Az ötlet a Pinterestről származik, ahol számos más növényt is láttam tojásba ültetve. Gondolkodtam én is máson, de mivel az apróságok gyorsan nőnek, és hamar át kellene ültetni, inkább elvetettem, ráadásul a fű könnyebben dekorálható.


2015. március 31., kedd

Textilfestés, első próbálkozás

Már nagyon-nagyon régen volt, mikor elhatároztam, hogy kipróbálom a textilfestést, méghozzá párnákon. Aztán beszereztem egy üveg festéket, vettem alapanyagot a párnához és lázas bagolytervezésbe kezdtem, eleinte kézzel...


2015. március 29., vasárnap

Te - hát ez beteg volt...

Ha lenne az olvasás kihívás listáján olyan, hogy "...egy könyvet, ami beteg", akkor azt pipálnám ki rajta. De tényleg! Ez az a szó, ami leginkább jellemzi. Hogy miért? Hol is kezdjem...

Te (Caroline Kepnes)
Éreztem, hogy az lesz... Annyira éreztem, és végül is ezért vettem meg. Ugyanis elhatároztam, hogy a kihívástól függetlenül is igyekszem minél szélesebb skálán választani könyveket, hogy a látóköröm is táguljon, illetve mert az újdonság izgalmas, és vad dolgokat olvasni még mindig veszélytelenebb, mint vad dolgokat csinálni... Megérzésem beigazolódott, már az első fejezetekben kiderült, hogy a mesélőnk, Joe, egy kicsit (khm... nagyon) furcsa, és valószínűleg nem lesz olyan oldal, ahol ne lenne szó a szexről, vagy ne káromkodjon valaki legalább egyszer. De nem ettől volt durva!

Az a legkülönösebb az egész könyvben, és ez teszi még egyedibbé, hogy a főszereplő mindvégig szerelmének mesél. Mintha fejben neki írná a kettejük történetét, nem pedig elmesélné a magáét. Így lesz tulajdonképpen Beck a főhős, és nem pedig Joe, még ha ő is az, akinek a gondolatait látjuk.

A könyv egyébként egy igen aktuális problémára is rávilágít, még ha persze nem is a leghétköznapibb módon teszi. Ajánlanám elolvasni mindenkinek, aki kirakat életet él a közösségi oldalakon. Hiszen Becknek is ez az veszte: Nem vigyáz a telefonjára, nem nehezek a jelszavai, de még ezeken túllépve is épp elég információt szolgáltat az életéről és az érzelmi világáról mindaz, amit megoszt a virtuális közösséggel. Ma már kifejezetten könnyű dolga van a beteg elméknek...

Innen spoileres!

2015. március 25., szerda

Az ablakpárkány lakói - Az első hajtások

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki arról álmodott, hogy a konyhaablakának párkányát roskadásig pakolja majd fűszernövényekkel. Majd egy szép napon eljött a perc, meglett az ablakpárkány, amit a kedves párja telepakolt paprikapalántákkal...

Jó, nem panaszkodom, jut még hely nekem is, na de hét paprika három főszernövénnyel szemben az bizony nem épp igazságos... Na mindegy! A lényeg, hogy pár hete elültettem az első magokat, név szerint levélpetrezselymet és bazsalikomot.


2015. március 22., vasárnap

Az időutazó felesége

Már egy ideje végeztem vele, mindkettővel, de csak most értek meg a gondolatok. Ma egy olyan történetről írok, ami régóta szerepelt mind az elolvasni, mint a megnézni listámon.

Az időutazó felesége (Audrey Niffenegger)

Mese egy férfiről, aki az időben bolyong, és egy lányról, aki minden nehézség ellenére is kitart mellette. Számukra duplán történt meg az első találkozás, ahogy oly sok másik is sokkal kicsavartabb sztori, mint az egy normális kapcsolatban lenni szokott. Henry időutazó könyvtáros, Claire örökké vágyakozó művész. Összehozta őket az élet, hogy biztos pontot nyújtsanak egymásnak múltban, jelenben és jövőben egyaránt.

Az "olvass tovább" mögött már spoileres!

2015. március 18., szerda

Egy jácint bűvöletében

Várakozós ajándékot kaptam a drágámtól nőnapra. Nem kell semmi nagyra gondolni, egészen egyszerű, de annál csodálatosabb: Ültetett nekem egy jácintgumót! A kis zöld hajtás lassan nyújtózkodott, majd a napokban széttárta szégyenlős leveleit, és végre megmutatta, hogy fehér, illatos és csodálatosan szép. Hát persze, hogy megörökítettem!


2015. március 1., vasárnap

Birdy

Ma Ed Sheeran szomorkás, megnyugtató zenéi mellé tökéletesen passzoló újabb angolt hoztam, ezúttal egy lányt. Mikor először hallottam Birdy hangját, felkaptam a fejem. Megtetszett, és rögtön keresni kezdtem más dalokat is, amiket ő énekel. Találtam bőven, sokat közülük ő maga írt. Nem volt nehéz kedvenceket válogatni. A megjelent albumait is szívesen hallgatom, ha kellemes háttérzenére vágyom, de nem hordom magammal az összeset, ha elmegyek itthonról. Megmutatom a kedvenceket, bár ezúttal csínján bántam a kommentekkel is, mert a legtöbbet hallani kell, nincsenek rá szavak...

Elöljáróban: Szimpatikus - és ez a legtöbb zenében megfigyelhető -, hogy nem csupán üresen fecseg a szerelemről, hanem más, széles skálán mozgó érzések és gondolatfoszlányok is vannak a dalokban, már amennyit csekély angoltudásommal értek belőlük. :)


2015. február 27., péntek

Születésnapi kihívás 24-25

Az egyik kedvenc blogomon láttam a Születésnapi Bakancslista kezdeményezést, melynek keretén belül Amanda a születésnapján közzé tesz egy listát, ami csupa olyan célt tartalmaz, amit el szeretne érni a következő születésnapjáig. Remek ötlet, hogy az ember szeme előtt lebegjenek a rövidtávú céljai, így idén én is belevágok, főleg, hogy pár hete volt a szülinapom. Legyen 2015 a kihívások éve!

2015. február 24., kedd

Hóvirágok nyomában...

Minden úgy kezdődött, hogy elkezdtem érezni, itt a tavasz, eljött a hóvirágok ideje! Kitaláltam, hogy felkutatom őket az Arborétumban, ahol egyébként gyerekkoromban jártam utoljára. Egyedül azonban képtelen lettem volna rávenni magam, így elhívtam egy régi osztálytársam, és vad keresés/fotózás vette kezdetét...


2015. február 22., vasárnap

Az éhezők viadala trilógia

Szokásos történet. Nem ismertem, híres lett, hallottam róla, nem érdekelt, olvastam róla, nem érdekelt, egy barátnőm ajánlotta, megtetszett, megvettem, beleszerettem. A könyveket nagyjából 3-4 hét alatt ledaráltam, egyszerűen képtelen voltam letenni, ami főként annak a rettentően gonosz trükknek köszönhető, hogy minden fejezet egy olyan momentummal ér véget, aminek nem létezik, hogy ne tudjam a folytatását!


Nem is szaporítom a szót, spoilerekkel tűzdelve fejtem ki...

2015. február 18., szerda

Homokóra

Már nagyon régen terveztem, hogy egyszer lerajzolom azokat a zenéket, amik megihlettek, amiket sokat hallgattam, vagy amik egyszer pont hangulatomon találtak. Most hétvégén eljött az idő, és megszületett az első alkotás, ahogy azt Instagramon, vagy a Facebookon figyelemmel is kísérhettétek.

A klip tökéletesen visszaadja a zene alaphangulatát. Szomorú búcsú. A kékes-fekete árnyalatok, a barokkos kastély, az énekesek stílusa, és a homokórás háttértörténet az öregemberrel... Egyedül azon a ponton zökkentem ki, mikor a szomorkodó Avril kezében megjelenik egy tablet, ami teljesen idegen ebben a közegben, de hát a szponzor, az szponzor...

Kétségtelen, hogy a homokórától és a kék alaptól képtelen voltam elvonatkoztatni. Fekete háttérrel is el tudom képzelni a rajzot, és lehet Illustratosban is megrajzolom majd, hogy szebbek legyenek a színei.


Sok zene vár még megrajzolásra, de még nem tudom, melyik lesz a következő...

2015. február 16., hétfő

Az új virágom

Képtelen vagyok életben tartani a növényeimet... Oké, a kaktuszaim még megvannak, de minden más már kihalt. Most viszont kaptam egy csodaszép, Ciklámen nevű cserepest, amire igyekszem nagyon-nagyon vigyázni!


2015. január 18., vasárnap

Csillagainkban a hiba - Őszinte

Mint a legtöbb népszerű film és könyv esetében, ezt is csak akkor ismertem meg, mikor már mindenki ismerte. Kicsit tartózkodó is vagyok a tömeg által körberajongott művekkel szemben, ugyanis ami mindenkit vonz, az engem leginkább taszít.

Elsőnek mindenhol az "Okey? Okey" kék hátteres felhőcskéket láttam, és nem értettem. Aztán kijött a film. Látták az ismerőseim, belefutottam néhány filmzenébe (amik önmagukban is tetszettek, azóta még inkább), majd megvilágosodtam, hogy ez egy könyv. Utána olvastam, és elkezdett érdekelni.

A könyvmolyok azt mondják, ha valamiből film készült, akkor azt csak azután szabad megnézni, hogy a könyvet olvastuk. Nem vagyok vérbeli könyvmoly, mert sokszor kezdek a filmmel, főleg ha azt sem tudom, hogy van könyv is. (Ez gyakran megesik.) Ezúttal már tudtam, de a tesómmal épp filmet kerestünk, és ő is kíváncsi volt rá, így megnéztük. Nagyon tetszett! Nem volt kérdés, hogy el is fogom olvasni. Így hát elolvastam, mindössze négy nap kellett hozzá. Az utolsó kb 90 oldalt képtelen voltam letenni...

Csillagainkban a hiba (John Green)

Hazel a tüdőrák végső stádiumában éli monoton életét. Tizenhat éves, a szülei imádják, viszont nem nézik jó szemmel, hogy magába fordult és nem foglalkozik a külvilággal. Ugyan azt a könyvet olvassa újra meg újra, ezért elküldik egy segítőcsoportba, hátha talál barátokat. Ekkor tűnik fel Gus és Isaac, majd szépen lassan minden megváltozik, és Hazel annak ellenére is lehet igazi kamasz, hogy mindenhová elkíséri egy mobil oxigénpalack és a levegővétel nehézsége.

Vigyázat! Spoileresen folytatom!

2015. január 4., vasárnap

Olvasásra fel!

Kamaszkoromban rengeteget olvastam, aztán ahogy telt az idő, háttérbe szorultak a könyvek. Az olvasás szeretete megmaradt. Nem mondhatom, hogy évek óta nem olvastam, mert azért megesett, csak sajnos nem olyan sokat és sokszor, mint régen. Ennek ellenére persze a könyvlistám egyre csak hízik és hízik, mert ha más miatt nem is, megszokásból feljegyzem, ha valami megtetszik.

Pár nappal korábban még nem állt szándékomban újévi fogadalmat tenni, de végül meggondoltam magam. Sokkal többet fogok olvasni! Listába szedem, mi mindent szeretnék még idén megélni szavakon keresztül, és ebben a bejegyzésben fogom vezetni, hogy haladok. A valós listám sokkal hosszabb, és ahogy telik az idő, egyre csak bővülni fog, de első nekifutásra ennyit tűznék ki célul.