2015. június 20., szombat

Levendulától illatozó tihanyi élmény

Az utóbbi években szerelmese lettem a levendulának, és ha lenne kertem, biztosan oda is ültetnék belőle. Sokféleképpen lehet felhasználni, bőven van jótékony hatása, kellemesen az illata, és nem utolsó sorban olyan szép tud lenni egy jó sűrű, élénk lilán virágzó, göbölyű kis levendulabokor.


Idén szerettem volna eljutni a Tihanyi Levendulafesztiválra, és ezzel szerencsére nem voltam egyedül. Szerdán anyuval és tesómmal felkerekedtünk, és egynapos kirándulást tettünk Tihanyba. Élménybeszámoló következik, képekkel!

2015. június 16., kedd

Az ablakpárkány lakói - Nőnek, mint a gomba

Ott ért véget a mese első fejezete, hogy az ablakpárkányon éledezni kezdtek a frissen vetett magok, és reményteljesen vártam, mikor lesz végre a petrezselyemből is valami... Hát kérem, jól becsapott a galád, persze nem ő tehet róla. A paprikák szépen lassan elköltöztek, de jött helyettük egy új lakó, és mivel most olyan üres a párkány, hogy csak gyűlnek a kacatok, remélem, hogy jövő tavaszra lesz citromfüvem és kakukkfüvem is.


Addig is, lássuk, mi történt még...

2015. június 14., vasárnap

Egy nap talán - Imádtam!

Mikor először megláttam ezt a könyvet, az írónő neve vetette le velem a polcról, de nem gondoltam, hogy ő tényleg az a Lauren Graham, mint akinek gondolom. De mégis. Egyik kedvenc sorozatom, a Szívek szállodája (Gilmore Girls) humoros, beszédes Lorelai Gilmore-t alakítja, és a riportok alapján magánemberként sem sokban tér el ettől a karaktertől. Mivel már elég régen került fel, ezt pipáltam a "listám alján szereplő" alkotásnak.

Egy nap talán (Lauren Graham)
Franny annak reményében költözött New Yorkba, hogy valóra váltja álmát, és egy nap Brodway színésznő lesz. Kitűzött egy dátumot, de megvan a B terve is, ha mégsem jönne be a dolog. Addig is felszolgálóként dolgozik, színiskolába jár, és kitartóan vesz részt reklámfilmek meghallgatásán, hiszen az ember nem tudhatja, mikor és minek köszönhetően jön vele szembe a lehetőség.

Elöljáróban annyit, hogy ilyen szemszögből még sosem láttam ezt a karaktert, bár lehet csak az én ismereteim hiányosak. Franny nem cicababa, akinek a lába előtt hever a show biznisz egy mosolytól, de nem is tehetségtelen álmodozó, akinek egy szép napon véletlen összejön, vagy végül rájön, hogy mégse neki való. Franny igazi jellem, múlttal, álmokkal, célokkal és egy kis esetlenséggel. Franny ember, bármelyikünk lehetne. Ezért tetszett.

Spoileresen a tovább mögött!

2015. június 10., szerda

Címketervezés fekete-fehérben

Májusban, hosszú idő után, újra pályázatra terveztem. Elnézve a beérkezett munkákat, ennél sokkal eredetibb is lehettem volna, de sajnos néha túl gyakorlatias szemmel állok neki a munkának... A tanulság: Merjek bátrabb lenni, mert egy pályázaton semmi vesztenivaló nincs! :)

2015. június 7., vasárnap

Húszezer éjszaka - Borító alapján

Van pár kihívást jelentő tétel a listán, és én azt is közéjük sorolnám, hogy elolvassak egy olyan könyvet, amit csupán kizárólag a borítója alapján ítélek meg. Mégis sikerült! Elsőnek boltban láttam, és megtetszett, de mivel konkrét céllal mentem be, és féltem, hogy elcsábulok, nem néztem meg közelebbről. Aztán a könyvtárban, mikor a szép kis listámról csak egy könyvet sikerült levadásznom, véletlen nézelődés során akadt meg a szemem ezen, és akkor már úgy gondoltam, ennek így kell lennie. Már csak a buszon olvastam el a tartalmát, és az első fejezetet, ami olyan szókimondóan, leplezetlenül őszinte volt, hogy gondoltam jó is lehet...

Húszezer éjszaka (D. Tóth Kriszta)
Helga elmúlt 40, férjezett, két gyermeke van, sikeres vállalkozást vezet, mégsem érzi jól magát a bőrében. Megismerhetjük a múltját, a jelenét, és a legmélyebb érzéseit, miközben mérlegeli életét, és azon gyötri magát, vajon elég-e a boldogsághoz ugyanazon ember mellett leélni az életét...

Az írónő stílusa tetszett, és erről mindent elmond, hogy listára vettem az első könyvét, a Jöttem, hadd lássalak címűt. Örültem, hogy szókimondó, nem finomkodik, nem takargat. Őszintén kimondásra kerülnek a gondolatok, még ha azok kicsit felháborítóak, gonoszak vagy durvák is. Az viszont már sok volt, hogy úton-útfélen márkákba és státusszimbólumokba ütköztem, mint ha ezek nélkül nem lenne egyértelmű, hogy itt mindenki kő gazdag...


A tovább mögött spoileresen folytatom!